A pub

Ami összehozza az embereket...

Homokos tengerpartunk

Ahonnan a legszebb a naplemente...

Kirándulások

Megéri kicsit kimozdulni, mert a látvány felbecsülhetetlen...

Élmények

Az élmények akkor az igaziak, ha van kivel megosztani...

Fanore

Kicsi, de melegszívű...

2013. április 18.

A főnök hobbija :)

Hát igen... Főnökünk, Pat hobbija, hogy verseny agarakat, greyhound-okat tart. Pestu feladata pedig minden más :) Etetés, tisztán tartás, sétáltatás. Az utóbbiba én is be szoktam segíteni, mert nagyon izgalmas velük sétálni. Bár én háromnál többet nem tudok vinni, mert ha meglátnak egy másik kutyát, akkor aztán kell az erő megtartani őket :) Pestu biztosan haragudni fog, de nem tagadhatom meg tőletek ezt a sztorit. A legutóbbi sétáltatásnál a kutyák figyelmét teljesen elterelte egy másik kutya, összevissza mentek, ugrándoztak. Pestu próbálta őket fegyelmezetten tartani, de a pórázok mentek jobbra-balra. A végén annyira jól összejátszottak a kis greyhoundok, hogy Pestut, mint egy múmiát körbetekerték. Én csak annyit láttam, hogy mint egy darab fa eldől. Próbáltam persze visszatartani a nevetésem, bírtam pár percig, míg megkérdeztem, hogy jól van e, de aztán kitört belőlem... Még most is nevetek, ahogy eszembe jut az a kép :D Bocsi édes, ha olvasod, remélem nem haragszol ezért!!!
Íme pár kép a kis bajkeverőkről:


Ahogy a képeken is látszik, az arany színű a kis kedvencem. Van még egy szerelmem, de ő róla majd később, amikor csinálok pár fotót.


Sajnos ez nem egy hajlakk reklám, szóval a szél az én hajamat tényleg ide-oda fújja :)

Csináltam még egy szuper képet, ahogy futnak :D


A pub

Jó kislány módjára folytatom tovább írországi kalandunk meséjét. A szél még mindig nem akar nyugodni, viszont a napocska próbálkozik kilesni a felhők mögül, hogy mi a helyzet itt lent.
Folytatva a történetet... miért is vagyunk itt? Először is világot látunk, tanulgatjuk a nyelvet. Én speciál szeretném azt is, hogy az ír akcentus kicsit rám ragadjon. De szerintem egyre jobban megy, mivel múltkor voltak turisták, akik nem értették, hogy mit kérdezek :) Máig nem tudom, hogy valóban csodálatosan gyakorlom már a "meg nem érthető ír akcentus"-t, vagy csupán az angolom még mindig nem az igazi :) A lényeg, hogy egy világ végi kis faluban vagyunk, ahol már több, mint 100 éve áll egy pub-étterem.


Kukkantsunk egy kicsit beljebb...


Amint látszik, van egy pár féle whiskey. A legdrágább feles ( 35ml) majdnem 20 euroba kerül. A pub-ban van egy nagyon helyes kis kandalló, amit mi gondosan táplálunk minden este. Nagyon hangulatos. Bár néha köpköd pár szikrát, de elvileg, ha jól értettem, szerencsét hoz, ha vkit eltalál :) Ivan-t, egyik leghűségesebb helyi farmert egyszer célba vette a parázs, és másnap megnyerte a lottót, ami csöpp 5ezer euró volt. Azóta is ott állok minden este a tűz közelébe, hátha engem is utolér a szerencse :)

Végre!

Ééééés igen! Elérkezett a nagy nap, amire oly sokan vártak :) Sikeresen beszereztem az internetet. És működik is a nagy vihar ellenére, ami odakint tombol! Sajnos a viharban repülő tehenekről nem tudok képet mellékelni, de talán majd máskor :)

Szóval hol is kezdjem....





Oh, igen, a repülő út! Annyira szép volt, hogy megörökítettem nektek. 

           

Hát igen, felülről gyönyörű, csak alatta nem jó lenni :)